2013. június 28., péntek

II/2.

Az ima és a varázslatok ereje



Ha gyakran bemész a mekibe, egy idő után ez gépiessé válik és észre sem veszed, hogy eszel a végére. Ha minden nap mágiázol és imádkozol, akkor annak az ereje is olyan lesz. Ha minden nap érkezik a fogadó oldalon ima (ami szerintem bazi idegesítő lehet) meg különféle kérések, akkor ha elérkezik az idő amikor TÉNYLEG szükséged van égi segítségre, a kérésed semmi sem fogja megkülönböztetni a többitől. Ezért a javaslatom az, hogy az erőforrásokat told át az imáról a meditációra és tényleg csak akkor imádkozz, ha valóban szükséges. Ekkor sokkal nagyobb odafigyelést kap az ima vagy a mágia, amit nyomsz és talán erősebbé is válik.

Nem tudom megfigyeltétek-e, de a gonosz néha kiszól ide a szövetséges egomon keresztül. Ne szarjatok be, ez nálatok is mindennapos eset. A gonosz valójában egy program, hivatalos égi szerverekről érkezik és mindenkinél végzi a dolgát. Persze amikor tréfás arcok megpróbálják meghackelni, az nem kis bátorságot jelent. Amikor például néhány tinilány poénból szeánszozik és megidézi a Sötétség Fejedelmét, addig tényleg poén, ameddig ki nem derül, hogy az egyikőjüknek meg is van hozzá mind az ereje, mind a képessége. Akkor és ott megjelent nekik a megidézett szelleme, majd egyre lejjebb érve követik a különféle alakjaik és egyszer csak ideér. Persze ez nem egy életen átívelő történet, de a végénél járunk.

Kb. úgy működnek azok az események, amik történnek velünk, hogy valaki részéről felmerül egy igény, vagy nevezzük kérésnek, de lehet vágy is. Erre lesznek jelentkezők fönn. Azt szituja válogatja, hogy kinek mit kell tennie azért, hogy elnyerje a feladatiot. Valaki megkapja. Ekkor az emberi alakjaik itt lenn találkozni fognak. Mivel ez az oprendszer egy elképesztően rugalmas és intelligens valami, minden ilyen találkozás olyan, hogy a felek PONTOSAN a másik tükörmegfelelői, így a találkozások tökéletesnek mondhatók. Persze ha valakik belenyúlnak ebbe, mert hozzáférésük lesz valahogy és bizniszt szimatolnak, felmerül a kérdés, hogy az vajon akkor kilendíti-e a rendszert a tökéletességéből? A válasz egyértelmű: NEM.

Ugyanis ha az életünkbe a fokozatosság elvesztése miatt hirtelen robban be néhány igen nagy erejű karma (egymással megoldandó ügy, hátralék), akkor elég nagy bajban érezhetjük magunkat a sok egyenlő erejű, de eltérő irányokba húzó energiák miatt. A legjobb erre otthon maradni, minél kevesebb új emberrel találkozni, nehogy velük elmélyülni és kivárni, amíg azok, akik erre felkészítést nyertek, megoldák a karmák harmonizálását.

Na ha imázni akartok, erre javaslom, hogy ez sima és zökkenőmentes legyen, vagy pont fordítva, másoknál göröngyös és gondokkal teli. Attól függ, a személyiségnek hogy és hol kell fejlődnie, de ezt az angyal (felettes én) úgyis tudja.

Az ima tulajdonképp a rendszeren belül kérést juttat el valahová, ahol segíteni tudnak. Ha ezt valaki kötött helyen teszi, akkor nem egyéni szinten történik az ügy elintézése, hanem mintha beadnád ezt egy hivatalhoz. Jó tudni, az imát hová érdemes célozni, vagy megkérni az angyalt, hogy ebben segítsen és az imára nincs kötött szabály, hogy hogyan tedd. Ahogy neked jó és ahogy te akarod. Tippként a Nagy Központi Nap Arany-Fehér Fénye nem rossz célpont, aki bevállalósabb, az a Vagyok Aki Vagyok Nagy Központi Napot is becélozhatja, ami egy másik szerveren keresztül megy ugyanoda, csak bevállalod, hogy megjelnnek benned angyalok és istenek. Vigyázz, mert már magasabb dimenzióban rezegsz és ilyenkor ha te most elrebeged a kérést, lehet hogy pont az események közepében vagy már és irtóra nem jön most be az élmény.

Ugye ezt kitapasztalgatni és megfejteni a sok egyszerre a múltból, jelenből és jövőből érkező hatásokat kicsit más, mint ezt elolvasva a már megkapott megértéséhez szükséges beavatásokkal? Na ez volt az én kalandom, az ismeretlen felfedezése. Ám nehogy azt gondoljátok, hogy lenyúltam előletek mindent! :) Csak rést ütöttem valahol és a téma közelébe húzom azokat, akik képesek az elsőként felfedezésekre. Ehhez először jó lenne a saját kezünkbe venni a tudathálónkat, mert addig a játékban szembeszélben kell pisilnünk. Kb. úgy kell csinálni, mint egy szisztematikus nagyvállalti vírusirtást. De már jócskán benne vagyunk, a program meg már rég ki van adva erre és mi csináljuk.

Namost a jelenlegi helyzetedben van rajtad egy rétegköteg, amit nem érzékelsz, és csak akkor érzed a különbséget, ha az egyik ilyen leválik rólad. Mivel mi néhányan már hálózatban vagyunk, ha bekerül ide valaki, akkor egy közös erőforrás segít neki. Ezt érezheti úgy az illető, hogy hirtelen kitágult a tudata és a nézőpontja sem ott van már, mint előtte, a látószöge kiszélesedik. Ez azért van, mert a hálózat átvette róla a terhelést. Ezt a hálózatot látják egyfajta lencsén át mások hadseregnek.

Ha már benn vagy a hálózatban, érzed azt, hogy sokszor valami felülbírálja azt, amit tenni szeretnél. Ez az a bizonyos szabadságfok-érzet csökkenés, amiről már ejtettem szót. Ilyenkor az van, hogy a te saját gépeden lévő vírus igyekszik benned különféle vágyakat felkelteni és minden áron lassítani az eltávolítását. Ehhez téged használ szövetségesként, ha engedsz és hiszel neki. Na ezért kell a hálózat, mert ezt egyedül is megoldod, kb. esetenként 10-15 év alatt. Így meg elég néhány nap, csak kezelni kell tudni a hirtelen beálló vltozásokat.

Na ez a felülbíráló valami az, ami meg más esetekben egyszer csak elkezd erősödni benned és elkezdesz olyan dolgokat művelni, amiről TUDOD, hogy frankó, de sosem csináltál ilyesmiket ezelőtt. Ezek nagy része azonban már kőkemény mágia. Ha egyszer csak oltárhoz hasonló részt alakítasz otthon ki (ez a Te spirituális adótornyod a külvilág felé), vagy érdekes gyertyát veszel vagy csak egyszerűen gyújtasz, stb. akkor már a magasabb tudatszint felé léptél rá egy kicsit gyorsabb útra. Mert a tudattal programozni és azt meg is valósítani, nem egy felületen létező dolgok. Ehhez jó a mágia, mint gyorsító-erősítő egység. Sokan azonban saját célokra használják, ami rendben is van, ha nem lenne rájuk szükség most egészen máshol.

Beszállni ide egy elhatározás, a többit az angyal intézi. Reklamálni ott kell!