Best of HoloPink!
Egy ateista abban hisz, hogy a dolgok Tőle függenek. Vagy abban, hogy bizonyos dolgok Tőle függetlenek.
Az isteni beavatkozást isten dolgának tekintem, függetlenül attól, hiszek-e benne vagy sem. Isten kérdése is attól függ, hogyan definiálod. Honnan tudod, hogy az a lény isten? Ezt használja ki sok magasabb dimenziós lény, akit istennek tekintenek. Téged is annak tekintenek egy dzsungelben, ahol még nem láttak fehér embert, csak azért, mert mondjuk nem láttak még vakut. Te is pont ilyen vagy, amikor MINDENT istennek tekintesz, ami föntről jön.
Egy ateista élhet istennek tetsző életet, még nagyobb eséllyel, mint egy vallásos ember. Ugyanis ha Én mondjuk a monogámiát hülyeségnek tartom (a mai világban) és aszerint élek, élhetek sokkal tisztább életet, mint az, aki ott fantáziál a templomban mindenféléket és felháborodik azon, amit itt olvas. Én a zászlómra tűzöm és nem is tagadom. Ő tagadja, ám minden vágya ez. Akkor ki is a korrekt?
Az alapprobléma az, ami minden spirituális fejlődésnél előjön. Valamit Beléd vernek gyerekként és az végig kíséri az életed. Függetlenül attól, mekkora baromság. Onnantól vagy Függetlenül Gondolkodó Embernek tekinthető, ha megszabadulsz ezektől, majd utána szabadon eldöntöd, akarod-e vagy sem.
A csecsemőkorban keresztelés nem más, mint spirituális pedofília!
Így nézve ezek akkora gazemberek, amekkorát még nem látott a Föld, Te mégis ezekhez rohansz lelki segítségért.
- Tudja pap, mi a különbség közöttünk?
- Mi?
- Maga hisz istenben, én meg tudom, hogy van isten.
Hogy honnan?
Amikor találkoztam vele, a szívem felől olyan testtartásra kényszerítettek, amit még ez előtt soha nem tapasztaltam. Nem alázkodom meg senki előtt, ez azonban nagyon a Határon volt és kellett vágnom hozzá egy pofát, hogy visszahozzam Középre. Amit éreztem közben (hogy ítélkeznek fölöttem) arra engedett következtetni, hogy lehet olyan, hogy isten, azonban kizártnak tartom azt, hogy ez megegyezzen azzal, amiről/akiről a templomokban beszélnek.
Gyerekként is szerettem az önálló gondolatokat. Istenről az volt a véleményem, nincs rá bizonyíték, hogy létezik, ám arra sincs, hogy nem. Mindig is fura volt nekem, hogy általam értelmesnek tartott emberek hogyan képesek templomba járni és azt még komolyan is venni. Ugyanis ami ott a lényeg, az ép ésszel is érthető (naturalis ratio) és ha jobban belegondolunk, nem pont isten zászlaja alatt történtek a legnagyobb gazemberségek? Vallásháborúk, egész népek kiirtása a nélkül, hogy egyáltalán érdekelje őket, azok a népek erről hogyan is vélekednek? Az indiánok sem voltak vadak, utólag váltak azzá. A skalpolás sosem volt indián szokás, azt a fehérektől vették át, akik így bizonyították a fejpénzért (!) járó összeget.
Az ÉlményPark, amit kitaláltam-kitaláltunk egy olyasvalami, mint egy vallásrendszer. Világos rendszere van, amit elvek mozgatnak és nem szabályok. Most nem releváns a célja, amiért létrejött, az egyik jellegzetessége az, hogy itt minden lény azt élheti át, amit otthon nem tud a méltóság törvényének figyelembevételével (amit a cigányok előszeretettel szegnek meg, ezért tekintem őket emberbőrbe bújt állatoknak). Tehát isten, aki SOSEM fedi fel Önmagát, ha megjelenik egy emberben, KÉNYTELEN Nekem ezt tennie, hisz ő ezt nem élheti át idelenn. Kivéve az Én esetemben, aki így látom őt és így is kezelem:
John, Kate, Robert, Julia, God, Steve és Maria.
