A mai írás egy korunkbeli novella. Kifordult világunkban, ahol az érzelmeknek nincs helyük, ez a két szerelmes kénytelen eltitkolni érzéseit.
Az Előjáték
- Csak a magod kell, rád nincs szükségem.
- Akkor végre baszunk?
- Próbáltam ellopni a spermádat, ám azzal nem jártam sikerrel. Kénytelen vagyok, bár igyekeztem ezt megúszni.
- Hogyan próbáltad ellopni?
- A rád vásárolt kurvával, de még ehhez is szerencsétlen vagy. Nekem kell a kezembe - és persze a számba - vennem a probléma megoldását.
- Ha normális kurvával csinálod, sikerült volna, ebből is látszik, semmi érzéked az ilyesmihez.
- Nem pénzen vettem, mágiával csináltam. Nem igazi kurva volt, csak az Én szememben az.
- Kezdek arra gondolni, féltékeny vagy.
- Ééééén?
- Igen, mert ha normális nőt választasz, még megtetszik és akkor ott hal el a terved.
- Ma este a szobámban és többé ne is lássalak!
- Mi van akkor, ha nem termékenyülsz meg? Térden csúszva jössz Elém, hogy basszalak meg még egyszer?
- Erre nem gondoltam. Nehéz lesz kibírnom hányás nélkül a gondolatot, hogy többször kell ezt veled csinálnom. Ám az élet már megkeményített - ebben különbözünk, ugye - és csak túl leszek ezen is.
- Ez Nekem is megfelel. Ha többször baszunk, pont akkor fejezhetjük be, mire rád unok.
- Na és mi van akkor, ha még előtte?
- Vígasztalódom a következőnél.
- Azért az nem ugyanaz!
- Mind egyformák vagytok!
