Rendkívüli Közlemény

Ahogy végzek azzal a munkával, melynek egyik eredményét itt látjátok ezen a weboldalon, megszaporodtak a tudati csatornákon az érdeklődések. Számos félreértésre derült fény, melyeket ezennel tisztázok.

1. Ki vagyok

Egy 30-as évei elején járó ember voltam, aki olyan meditációba kezdett, melyre nem volt még példa sem előttem, (és gyanítom) sem utánam. 10 év jól hangzik, legyen tehát 10 év (ennél több volt, nem számítva azokat az éveket, amíg sikerült teljesen egyedül maradnom a 4 fal között) és biztos vagyok abban, senki nem fogja elsőre megérteni azt, hogy valaki 10 évig ül egy helyben és 0-24-ben meditál. Most 45 éves vagyok és épp térek vissza a tudatommal ebbe a testbe, amely ebben a valóságban él. Ez a 10 év teljesen kimaradt és másképp is telt a téridő, úgyhogy a visszatérésemkor továbbra is úgy tekintem Magamat, mint aki annyi idős, mint amikor ezt elkezdtem. Nem voltam különleges ember és bár sok minden változott, nem is szándékozom az lenni a Külvilág szemében. Mindezt azért, mert - bár ez ellentétes ennek a világnak a szellemével - továbbra is szeretnék úgy élni, hogy az arcomat nem ismerik és nyugodtan bulizhassak, sétálgassak az utcán és tegyem azt, amit a szabad akaratom is megerősít.

2. Mit csináltam

Amikor nem ment a cégem, elkezdtem utánajárni annak, miért nem. Azt tudtam, hogy csak az történik itt lenn, ami megtörténik fenn, ezért kerestem egy utat fölfelé, hogy kiderítsem az okait. Rá is találtam egy spirituális maffiahálózatra, akik intézményes formában lopják a különféle energiákat és adják el mindenféle csatornák felé, többnyire külföldre. Mindenképpen fel akartam ezt deríteni, ezért továbbmentem, hogy megtudjam, kik állnak ezek mögött a figurák mögött. Aztán még tovább és még tovább. Kibukkantam valahol, ahol rátaláltam olyan lényekre, akik tájékoztattak arról, hogy a bolygó idegen invázió alatt áll és ők segíteni jöttek. Nagyon meg is örültek, hogy egymásra találtunk, én pedig dobtam az egyéni érdekeimet és teljesen ráálltam erre. Az életemet alárendeltem ennek és a lakásomat átalakítottam spirituális harcállásponttá, ami addig működött, ameddig kellett. Közben rengeteg tudást kaptam, ami arra volt jó, hogy a megváltozott látószögem okán egy teljesen új iskolát hozzak létre, aminek a szükséges tudásanyaga itt található ezen a weboldalon. Sajnos egy komoly félreértés után úgy találtam korrektnek, ha minden tudást visszaadok azoknak, akiktől kaptam és megszabadulok Tőlük, ám a saját iskolát ez nem érinti. A tanítás logikája szerint minden itt van a neten, a nap 24 órájában hozzáférhető, mindenki a saját tempójában tud haladni és Rám semmilyen formában nincs szükség ahhoz, hogy bárkiből magasabb tudatosságú ember váljon. Mivel ezt Feladatnak értelmezem, nem is kérhetek érte pénzt, tehát ingyen van, így meg is kérek mindenkit, hogy ne is zavarjanak ezzel, ám az e-mailekre válaszolok, ha nem érkeznek dömpingmennyiségben. Nem szándékozom ebben a mai magyar ezo valóságban semmilyen formában a 'szakma' részévé válni, pont elég volt ennyi, amennyi támadást bekaptam belőle.

3. A valóság

A sok tudatból, akiket hirtelen elkezdtem érezni, kivettem olyan dolgokat, melyek tisztázásra szorulnak. Aki 10 évig ül egy lakásban, az értelemszerűen nem tud pénzt keresni, pláne úgy nem, hogy az evilági ellenfelei mindent meg is tesznek azért, hogy erre esélye se legyen. Az a hit, hogy egy szőke herceg lennék rózsaszín lovon (ide mindenki a kellő automárkát helyettesítse be), alapvetően téves és az életemre inkább a vegetáció és a hanyatlás jellemző, mint a hófehér mosoly! Tele vagyok mindenféle sérülésekkel és ahhoz, hogy az legyek, amit itt mindenki gondol, előbb rendbe kell hoznom magam, ami nem lehetetlen, csak a jelek szerint kissé időigényes. Mivel túl sokan nem álltak mellém, nem is nagyon szeretnék utólagos ellenállókkal kapcsolatba kerülni, amikor leesik majd mindenkinek, hogy a hatalmi viszonyok milyen irányba változtak. Remélem, az ebben reménykedők átérzik ezekben a sorokban a komolyságot és nem kockáztatnak.

4. Mit fogok csinálni

Eddig csak olyan emberekkel kerültem kapcsolatba, akik mindig okosabbak voltak nálam még azokban a dolgokban is, amik csak Rám (!) tartoznak. Igen kevés kivételtől eltekintve. Az, hogy ki mit gondol vagy szeretne, lehet még csak egy dimenzióban sincs azzal, amiket én. Ha elfogadjuk azt az állítást, hogy egy nő nem lehet szebb egy nálánál sokkal szebb nőnél, nincs messze az a megállapítás sem, hogy senki nem lehet okosabb egy nálánál sokkal okosabb embernél, bár azt elismerem, hogy a csábítás nagy erre. Főleg akkor, ha ez az ember felülemelkedett egy csomó dolgon, amit a csak egyéni érdekeket látó emberek biztosan nem fognak érteni. Ez is okozza a félreértéseket és a problémákat is, amikor rájönnek, hogy 'ez a lúzer' mégsem annyira hülye, mint ahogy az kinézett. Tehát belepofázni a dolgaimba nem ajánlott és nem is szerencsés! Az, hogy mit fogok csinálni és kikkel, semmilyen formában nem tartozik senkire, csak Rám és azokra, akiket érint.

5. Ki lettem

Azt, hogy ki lettem, ezen a bolygón senki (!) nem fogja érteni, még akkor sem, ha konkrétan kiírom. Emberként azonban megmaradtam annak, aki voltam és ez így van jól. Azok esetében is így lenne jól, akik az én teljesítményemnél lényegesen szerényebbekkel (mondjuk a mindent a saját észből és erőből helyett a mindent másoktól kapottakkal) teljesen megváltoztak, de nem vagyunk egyformák, a felelősséget mindenki maga viseli tetteiért, szándékaiért és gondolataiért. Ha úgy érzem magam jól, ahogy, nem látom be, miért kellene másképp viselkednem, csak azért, mert pár pingvinnek öltözött spirituális bűnöző által alkotott kör ezt nem tekinti méltónak. Én meg azt nem tekintem annak, hogy ezekkel a körökkel érintkezzem, pláne megfelelni nem fogok nekik.

6. Egy óhaj

Remélem érthető voltam!