- Te egy démon vagy!
- Tudod mi a különbség egy angyal és egy démon között?
- Mi?
- Hogy honnan nézel rá ugyanarra. Ha föntről, akkor az egy démon, ha lentről, akkor angyal.
- Akkor mi az ember?
- Nem tudom. Talán mind egyszerre. Hisz képes volt arra, hogy új fajokat teremtsen. Tehát istenként viselkedik. Aztán amire ezeket használja, inkább Sátánnak látszik. Még hogy önálló gondolatok, meg a gondolkodás szabadsága! Üres frázisok. Ne feledd, az Ego ellenség!
- Ki szerint?
- Ezt kell mindenkinek hinnie!
- De nem az a gond, hogy amit hisztek, az van és ezzel pont Ti csináltok belőle ellenséget?
- Ezen még nem gondolkoztam el. Tilos ugyanis!
- Miért?
- Mert az igazság ellenkezik a hitünkkel és a hagyományainkkal. Sátán ellenség és kész!
- Mi van akkor, ha az emberiség maga a Sátán és a célja nem más, mint hogy legyen egy olyan faj, mert alkalmas arra, hogy az isteni beavatkozás eszköze legyen?
- Miért lenne erre istennek szüksége?
- Mert így odaküldheti őket, ahova akarja valamilyen Feladattal és ha sikerül, akkor nem kell kisbolygót vágni az egész bolygóhoz. Mert az okot megszünteti egy rövid beavatkozással.
- Ez ellenkezik az Élet Törvényével!
- Ha kevesek halála sokakat ment meg, akkor is?
- Akkor is!
- Jó. Akkor másképp kérdezem. Ha fentről nézed és azt látod, mindenki él és megvan, csak átkerült egy másik pályára, bocs másik valóságba, ahol sokkal jobban érzi magát, akkor hogyan állíthatod, hogy itt bárki bárkit is megölt volna?
- Ööööö.
- Alulról nézve pedig megjelennek az angyalok - ahol kell, istenek - és végrehatják az Isteni Tervet. Amibe fura is, hogy így belepofázol.
- De hát...
- Aki 'deháttal' kezd egy mondatot és nincs nyelvtani oka, az minden bizonnyal egy olyan reakció, amikor valaki rádöbben arra, hogy egy olyan új, döntő információhoz jutott, ami bizonyítja az inkompetenciáját az adott kérdéshez.
